A félelem az egyetlen olyan dolog,amivel az ember nehezen birkozik meg. A félelem váratlan helyzetben úrá lesz az emberen és megdermeszti,vagy menekülésre készteti. Afélelem gátakat szab számunkra,így sokszor ez akadályoz bennünket az életeink során. Azt hiszem,hogy minden közöttünk lév?nek volt már valamilyen félelme,mégha nem is akkora intenzítású.
Ezt a témát azért hoztam létre,hogy bárkinek,akinek eszébe jut róla valami,megoszthatja a gondolatait,élményeit,és akár azt is,hogy mit?l fél. Minden ember fél valamit?l,mégha nem is tudja,hogy mit?l. A félelmet bármi kiválthatja. Csak néha legy?zni nagyon nehéz.
Hogy mi emberek mégis mit?l félhetünk? Állatoktól,kígyóktól,kutyáktól,farkasoktól,rókáktól,magasságtól,vízbefulladástól,épületösszeomlástól,liftben kialakulható helyzetektól,éjszakától,szétól,vihartól,villámtól, barátaink,családunk,kedvesünk elvesztését?l és számtalan dolgoktól.
Ki hogyan tudná leirni az akkor érzett félelmet,esetleg hogy gy?zte le,ha sikerült.Ha nem sikerült,akkor miért nem sikerült. Bármir?l lehet beszélni,hiszen ezzel is segithetünk másokon.
Nevetséges,de az öregedést?l félek,nem is a küls?m miatt (bár utálni fogom a ráncaimat tuti ) hanem az elmúló id? miatt,a kihagyott,meg nem élt dolgok miatt.
Majd, igen a halál is aggaszt,mert nem ismerem,nem tudom milyen lesz,és mi lesz azokkal akiket magam mögött hagyok.Ez leginkább 1 éve dolgozik bennem,mióta az apukám meghalt.
Aztán nem is,hogy félek a sötétben,hanem érdekes mód rögtön klausztrofóbiám lesz,és menten megfulladok azt érzem.Ezerrel fényt kell keresnem,hogy megnyugodjak,mert iszonyú pánikba bírok esni.
Na, biztosan akad még 1-2 dolog amit?l félek,ami zavar,de ezek a leg intenzívebbek úgy érzem.
Moniqe, a paragép !
Csak az fél, aki akar valamit az életben, illetve van miért maradnia.
Móni. Szerintem a megsemmisülést?l félsz. Az öregedés annak a jele, hogy eljön ez a pillanat hamarosan. Aki vele van tennivalókkal és szeretné még élni, azaz élvezni az életet, annak minden bizonyára nehéz lesz elszakadni az élett?l. Csak a halál ellen nem lehet védekezni. Nagyot kell nyelni és várni a közeledtét. Nem kell verg?dni, hiszen ez fölösleges. Valahogy az utolsó órák így telnek el.
Jogos a haláltól való félelem, hiszen minden bizonnyal nem tudunk utána élni és ez így van rendjén. De vajon valóban ezen kell mindig rágódni és erre emlékeztetni magunkat? Normális dolog az, hogy félelemben éljünk? Nem azért születünk, hogy várjuk a halált, hanem azért, merthogy éljünk. Móni te is elgondolkodhatsz azon, hogy valóban muszáj e félelemben élni. Ha valóban nem tudsz szabadulni a félelmedt?l, akkor igyekezz mindent minnél hamarabb elrendezni, mintha nem lenne túl sok id?d. Hogy amikor már meghalsz, akkor azzal a tudattal tedd, hogy nagyjából mindent megtettél, ami az élet lezárásához szükséges. És ha mégsem így lenne? Akkor sincs baj, mert a dolgok úgyis elrendez?dnek. Amit szeretnél az életben, azok már a halál pillanatában már nem lesznek fontosak, hiszen az élet végeztével minden apró és nagy célok semmivé válnak. Akiket magad mögött hagysz, azok is boldogulni fognak. Sose szabad alá becsülni az embereket, megfogják oldani a dolgokat. Amíg nem halsz meg, addig segíteni tudsz rajtuk és már ez is sokat számít és számítani fog nekik.
Id?d viszont van, így a félelmeid alaptalanok. És minnél jobban átadod magad az életnek, élsz és ahogy elrendezed magad körül a dolgokat, úgy egyre kevésbé lesz ellenállásod a halál fele. Tudtad hogy a nagyon öreg emberek már várják a halált? És nem csupán azért, mert fizikailag nehézzé vált az élet. Hanem azért is, mert már számukra az élet nem tud pluszt adni. Egy se akar közülük újra házasodni, gyereket szülni és felnevelni, karriert csinálni vagy utazgatni, bulizni, mint a fiatalok. Elmennek társaságba, hogy kibeszéljék az életüket, tv-ét néznek, kapálnak, nosztalgiáznak. Nem csinálnak mást, minthogy elfoglalják valamivel az idejüket addig, amíg meg nem halnak. Mire megöregszel, te is hasonlóan fogod érezni. Persze jó lesz unokával majd játszani, meg az el?bb említett apróságokat csinálni, de már tudni fogod, hogy sok újban és izgalomban nem lesz részed.
Tökéletesen igazad van,nagyon jó a meglátás ill.rálátásod.
Neked vannak bels? félelmeid??
És mi van akkor, ha valaki az élett?l fél?
(2008-08-14 12:31 PM)serious-75 Írta: [ -> ]És mi van akkor, ha valaki az élett?l fél?
Az élett?l max az a kisbaba félhet, aki megszületett, mert nem tudja hogy mi vár rá.
De mi már benne vagyunk az élet közepében, így félelemmel vagy anélkül, de élünk. Ha tudsz kicsit többet mondani annál, hogy mit értesz az alatt, hogy félni az élett?l, akkor szerintem sokkal el?rébb jutunk vele.
(2008-08-14 11:41 AM)Moniqe Írta: [ -> ]Tökéletesen igazad van,nagyon jó a meglátás ill.rálátásod.
Neked vannak bels? félelmeid??
Biztos azért van ez, mert igyekszem teljes folyamatában átlátni a dolgokat. De ez nekem sem mindig sikerül. S?t biztos van olyan, ami miatt félek, csak lehet hogy nem szembesültem még igazán vele.
(2008-08-14 12:31 PM)serious-75 Írta: [ -> ]És mi van akkor, ha valaki az élett?l fél?
Szerintem az ember leginkább saját magától fél, csak ezt észre se veszi. Sokszor a legnagyobb akadályokat mi gördítjük magunk elé, még ha nem is úgy t?nik.
(2008-08-14 11:41 AM)Moniqe Írta: [ -> ]Tökéletesen igazad van,nagyon jó a meglátás ill.rálátásod.
Neked vannak bels? félelmeid??
Jaja, de honnan szedi az ilyen jó meglátásait?!
(2008-08-14 15:26 PM)ForgetMeNot Írta: [ -> ] (2008-08-14 12:31 PM)serious-75 Írta: [ -> ]És mi van akkor, ha valaki az élett?l fél?
Szerintem az ember leginkább saját magától fél, csak ezt észre se veszi. Sokszor a legnagyobb akadályokat mi gördítjük magunk elé, még ha nem is úgy t?nik.
(2008-08-14 11:41 AM)Moniqe Írta: [ -> ]Tökéletesen igazad van,nagyon jó a meglátás ill.rálátásod.
Neked vannak bels? félelmeid??
Jaja, de honnan szedi az ilyen jó meglátásait?!
Ez maradjon az én titkom
Lassan már több lesz a titok, mint a nem titok :icon_confused:
Vagy csak arra mondod, hogy titok, amire nem tudsz válaszolni? :icon_tongue::mrgreen:
Ha minden titok kiderül, akkor mi marad majd kés?bbre?
Jut eszembe te mit?l félsz igazán?
A legrosszabbtól, saját magamtól. Ami azért rossz, mert teljesen legyengít. :bom:
Az ember legnagyobb ellensége saját maga. Mondják arra, aki nincs megbékélve saját magával.
A saját magadtól való félelem nem másból ered, minthogy nem bizol magadban és abban, hogy a döntéseid helyesek. Pontosan abban, hogy jó döntéseket hozol. Engedj helyet a döntéseidnek és ne kételkedj bennük. Mindig a számodra legmegfelel?bb döntést hozód abban a pillanatban, még akkor is, ha kés?bb rájössz hogy lehetett volna jobb döntést is hozni. És mégha mégse úgy jön össze, ahogy végül szeretted volna, akkor sincs baj, mert tanulsz bel?le és kés?bb mégjobb döntést hozol majd. Emlékszel? Az élet olyan próba, amit senki sem tanított meg. Ha az ember soha nem hibázna, akkor ugyan mib?l tanulhatna leginkább? Az hogy az ember hibázik, az sose baj. Ez a legtermészetesebb dolog az ember életében. De ha tanul bel?le, akkor az a legcsodálatosabb. Nincs fantasztikusabb érzés annál, minthogy az ember rájön arra, hogy hibázott, hiszen ez nem jelent mást, minthogy megint picivel jobb lett, mint el?tte volt. Már figyelni fog rá, hiszen tanult bel?le.
És mégvalami. Az embert nem az határozza meg, hogy jó döntést hozott e vagy rosszat, hanem az, hogy mit tanult meg bel?le. Sokan érzik úgy, hogy ha rosszat tesz, akkor ? is rossz. Így van a döntéseknél is és nagyon rossz az, ha a döntésekb?l vonják le, hogy milyenek. Mindig másmilyen döntést hoz az ember és nincs olyan, hogy mindig rossz vagy mindig jó döntést hozunk. És még utólag se lehet megállapítani azt, hogy az ember jó döntést hozott e vagy rosszat. Mert ahány féleképpen nézzük, mindig más eredményre jutunk.
Nincs mese, Jani az Jani, aki mindig fején találja a szöget
(2008-08-14 21:27 PM)ForgetMeNot Írta: [ -> ]Nincs mese, Jani az Jani, aki mindig fején találja a szöget
Csak remélni tudom, hogy ez segít is
Ugyanis nem tudom hogy mit kéne felhozni még ahhoz, hogy többé ne kételkedj a döntéseidben. Nem lehet mindig jó döntést hozni, akármennyire is akarja az ember. Olyan döntést kell hozni, amir?l úgy érzi, hogy kés?bb nem fogja megbánni, még akkor sem, ha mégse jön össze az, amit szeretne. Ez a titka az egésznek.