Van aki gyerekkorában űrhajós szeretett volna lenni, van aki rendőr, van aki egy orvos, vagy egy jó fizikus stb., és mégsem az lett. Az ember még gyerek korábban megérzi hogy mi szeretne lenni, majd végül letesz róla, mert úgy érzi hogy ez nem jön össze. Persze ez nem mindig igaz, mert van aki egyszer elhatározza magát és a folyamatos kudarcok ellenére is megvalósítja. Számára nincs ilyen akadály. Vajon az emberek többsége mért akad fel mindjárt az első akadálynál és mért nem tesz eleget álmainak?
Keressük erre a kérdésre a választ, az okokat. Ha bármi véleményed van, akkor írj nyugodtan. Ha te neked is volt valamilyen álmod, amit feladtál, akkor írd meg hogy mi volt az és mi akadályozott meg benne.
Hogy a jég megtörjön és hogy véletlenül se érezzétek magatokat véletlenül se feszélyezettnek magatokat ebben a témában, ezért én szólok elsőként.
Eredetileg én énekes szerettem volna lenni, mert titokban sokszor magamban énekeltem. Általában rögtönzötten kreáltam a szöveget hozzá, így később el is felejtettem őket.
Az egyetlen akadálya az volt, hogy akkor még nem beszéltem valami tökéleseten és úgy éreztem hogy nem lennék jó énekes. Ma már visszagondolva tudom, hogy csak kifogás volt magam részéről és ha valóban komolyan vettem volna, akkor meg is valósult volna.
Azóta rájöttem, hogy az álmaink nem mások, mint valami olyan cél, amiről nehezen tudunk lemondani. Az álmainkat mi választjuk meg és csak a saját hozzáállásunk révén valósulhat meg. Sokszor az igazi álmaink nehezen kivitelezhető és sok akadállyal jár. Sokszor azért is választjuk meg, mert ennek révén bontakozhatunk ki igazán.
Hozzád hasonlóan szerintem mindenki szeretett volna gyermekkorában énekes lenni. A "Szandi" idejében -egyidős velem- állandóan a dalait énekeltem, és természetesen ábrándoztam. Az én kisebbik lányom a Megasztárba készül
. A nagyobbikon is észrevettem, hogy elég sokat énekel.
Amikor pályaválasztás előtt álltam, mindig tetszett a pénztáros munkája -akkor még nem ilyen pénztárgép volt-, ezenkívül a kosarat szedő "bácsinak" mindig segítettem. Egyébként ő még a mai napig is ezt csinálja.
Felvételikor a Kereskedelmibe jelentkeztem. Tanulmányi átlagom alapján felvettek volna, de sajnos az egészségügyi vizsgálaton nem engedélyezték. Azonban annak örülök, hogy mindkét munkahelyemen csoportban dolgozom. A későbbiekben rájöttem, hogy szeretek emberek közt lenni.
Én nagyon büszke vagyok a Lányaimra!EZ éltet,meg a víz.A víz a TÓ.A magyar tenger.
(2008-11-02 08:40 AM)Karesz2840 Írta: [ -> ]Én nagyon büszke vagyok a Lányaimra!EZ éltet,meg a víz.A víz a TÓ.A magyar tenger.
Miért vagy büszke rájuk?
[quote='atomjani' pid='7311' dateline='1225584914']
Van aki gyerekkorában ?rhajós szeretett volna lenni, van aki rend?r, van aki egy orvos, vagy egy jó fizikus stb., és mégsem az lett. Az ember még gyerekkorábban megérzi hogy mi szeretne lenni, majd végül letesz róla, mert úgy érzi hogy ez nem jön össze. Persze ez nem mindig igaz, mert van aki egyszer elhatározza magát és a folyamatos kudarcok ellenére is megvalósítja. Számára nincs ilyen akadály. Vajon az emberek többsége mért akad fel mindjárt az els? akadálynál és mértnem tesz eleget....
Az almaink megvalositasahoz olyan akaratero kell,ami csak keves embernek adatik meg. Ezt nagymertekben elosegiti egy boldog es kiegyensulyozott csalad,aki mindig csak inspiral minket. Az anyagi javakrol nem is szolva,hiszen egy urhajos vagy eppen autoversenyzo,netan egy zongorista nem jut el a celjahoz,ha nincs megfelelo anyagi hatter. A mai vilagban ez egyre inkabb erezheto. Amikor felnott lesz az ember,akkor mar ezek az almok kevesbe fontosak szamara,raadasul meg nehezebben valosithato meg.
Erre egy pelda,hogyha mondjuk tancosno szeretne lenni egy kislany es gyermekkoraban nem lehet,akkor mar felnottkent csak tancolni fog tudni megtanulni,de ahhoz,hogy tancosno legyen velesziletett tehetsegnek kellene lennie. Remelem ertheto,amit irtam. Ugy erzem eleg nehezen tudtam megfogalmazni a lenyeget. Mikozben irok folyamatosan kavarognak a gondolataim es lehet,hogy a fele a fejemben maradt
(2008-11-02 10:15 AM)Koyuki Írta: [ -> ]Az almaink megvalositasahoz olyan akaratero kell,ami csak keves embernek adatik meg. Ezt nagymertekben elosegiti egy boldog es kiegyensulyozott csalad,aki mindig csak inspiral minket. Az anyagi javakrol nem is szolva,hiszen egy urhajos vagy eppen autoversenyzo,netan egy zongorista nem jut el a celjahoz,ha nincs megfelelo anyagi hatter. A mai vilagban ez egyre inkabb erezheto. Amikor felnott lesz az ember,akkor mar ezek az almok kevesbe fontosak szamara,raadasul meg nehezebben valosithato meg.
Erre egy pelda,hogyha mondjuk tancosno szeretne lenni egy kislany es gyermekkoraban nem lehet,akkor mar felnottkent csak tancolni fog tudni megtanulni,de ahhoz,hogy tancosno legyen velesziletett tehetsegnek kellene lennie. Remelem ertheto,amit irtam. Ugy erzem eleg nehezen tudtam megfogalmazni a lenyeget.
Nem kell hihetetlen akarater?. Csak kitartás kell. Ki kell tartani a választott célja mellett és lehet?séghez mérten tenni is érte. Mindenkinek vagy egy kritikus pontja, amikor átértékeli, hogy mit tett eddig és hogy igazából mit akar csinálni. És van úgy, hogy letesz az álmáról, mert úgy érzi hogy nem fog összejönni vagy már nem akar rá várni. Inkább lemond róla. Mást választ helyette. Valami olyasmit, amit könnyebben véghez tud vinni. De lehet hogy rossz úton jár. Mert id?közben rájön hogy ? mégis az eredeti célját akarja megvalósítani. Rájön, hogy amennyiben nem törekszik rá, értelmetlenné válik az élete.
Nekem volt már ilyen pillanatom. Úgy éreztem hogy már nem akarok semmit, mert hosszú id? után se akart összejönni amit szerettem volna. Aztán rájöttem, hogy az hogy a céljainkról, álmainkról való lemondás nem megoldás az életünkre. Folyamatosan elégedetlenség kíséri az embert és akár másokra is irigykedve néz, mert nekik összejött az álmaik.
Egy cél lehet bármi. Viszont álmokról csak akkor beszélünk, ha nélküle csak rossz hangulatod lesz, elégedetlen leszel. Csak nagyon hosszú id? után tudsz csak beletör?dni, amikor már más lesz a fontosabb neked.
Az egész életünk döntésekb?l állnak. Döntünk magunkról és másokról. De leginkább saját magunkról, hogy miképpen akarunk élni és milyen jöv?képet választunk magunknak. Ha van valami jöv?képed arról hogy hogyan szeretnél élni és a céljaid is egyre konkrétabbak, akkor megteremted az álmaidat. Aztán majd azon dolgozol hogy valósággá váljon. Ez az igyekezet lesz maga az akarater?, ami vagy formájában él benned.
Akaratero es kitartas
Nekem szinte ugyanazt jelenti,meg akkor is,ha mas a ket szo jelentese.
En a gyermekkori almokrol probaltam irni altalanossagban.
Az embernek termeszetesen mindig vannak ujabb es ujabb almai. Ez igy van jol,hiszen ezek nelkul nincs cel,ahova beerhetsz es lehet,hogy ha ez nem igy van,elveszel a labirintusban
szeretném Jani ha elmesélnéd az akarater? és a kitartás közti különbséget, valamint hogy mért nem kell akarater?
Nem fejeztem ki jól magam. Akarater? alatt a pillanatnyi hozzáállásra gondoltam. A kitartás esetén meg arra a makacsságra, amikor folyamatosan kiállunk a céljaink mellett és törekszünk rá. Tudod akarhatunk valamit néhány másodpercig, az még nem elég. Igazi eredményt csak akkor érhetünk el, ha folyamatosan akarjuk a céljainkat elérni, hiszen a céljaink elérésére sokszor sokkal több id? kell, mint néhány pillanat. Persze itt sem arra kell gondolni, hogy napokig egyfolytában csak egy bizonyos céllal foglalkozik és közben nem eszik, nem iszik, nem alszik stb. Hanem hogy minden adandó pillanatot megragadja és felhasználja a céljai teljesítésében.
Koszonom mester,mostmar okosabb lettem.
Tehat az akaratero kitartas nelkul mit sem er:icon_lol:
Hé. Én ilyet nem állítottam. Az akarater? mérhet? is abban, hogy mennyire akarod a dolgot csinálni. Kitartás meg vagy van vagy nincs. A kett? ugyanaz, csak én én a kitartás helyett nem azt mondom hogy akarja vagy nem, mert az akarater? egy er?mennyiséget jelent, amit szellemileg bele adsz, ami fizikailag meg is nyilvánul nálad. De én sokszor nem akarok bele menni abba, hogy mekkora akaratereje van, ezért használom a kitartás szót. Ha azt mondom hogy van kitartása az illet?nek, akkor ez azt jelenti hogy akar is valamit. De hogy mennyire, az nem számít.
Ez olyan, amikor azt kérdezem hogy van e narancs otthon. Nem azt kérdem hogy mennyi, hanem hogy van e. Csak az számít, hogy jelen van e nálad.
Álmainkról talán a megváltozott körülményeink miatt is adunk le, ha teljesen nem is mondunk le róluk."Nem elég a jóra vágyni, ajót akarni kell...............tenni, tenni kell!
=
Miért adjuk fel álmainkat...? Itt a válasz el?ttem. Amit szeretnék, annak oly sok akadálya van, hogy REMÉNYTELEN. Ennek ellenére elfogadom, mert a kért gyermekem boldoggá tesz. Tizenéves koromban azt mondták, hogy nem lehet gyermekem. Erre két gyermekkel is megajándékozott az élet, akik hála a jó Istennek, egészségesek. Néha még el?jönnek a régi lelki problémáim, de már sokkal jobban elviselem. Ett?l többet nem is akarhatok.
Olyan nincs hogy reménytelen. Ha jól szervezi az ember az életet és tesz is a cél elérése érdekében, akkor nem okoz neki akadályt.
És nem azzal kell jönni, hogy mennyire öreg az ember, hány gyereke van, kevés ideje van, állását is meg kell szüntetni hozzá, hanem el lehet dönteni hogy mennyire akarja az ember. Egy cél, egy jöv?kép megformálása a cél és ehhez kell ragaszkodni. És ami a legfontosabb, hogy cselekedni kell. Ugyanis ha nem cselekszik az ember és direkt halogatja, akkor abból nem lesz semmi.
Tudom tanácsolni hogy vizsgáld meg hogy van e olyan célod, amit nem teljesítettél. Nézd meg hogy ezek a célok számodra mennyire fontosak. Ha úgy érzed hogy ezeket nek kell vagy meg akarod csinálni, akkor tedd meg. Hónapok, évek múltán ismét vizsgáld felül magad. Van e újabb célod, a jelenlegi célok közül melyeken kell változtatni, vagy eldobni. Van e olyan cél, amit eldobtál és újra szeretnéd e teljesíteni. Van e olyan cél, amit megváltoztattál, de a régebbi változatot, vagy maga az eredeti célt szeretnéd e inkább teljesíteni.
Magán, üzleti életben egyaránt alkalmazható. Ha alkalmazott vagy csak, akkor szintén érdemes elgondolkozni rajta. Lehet hogy más munkakör fog majd az új céljaidnak. Sokszor egy cél elérése érdekében változtatásokra van szükség. Lehet hogy biztos vagy benne és már változtatsz is. De lehet hogy nagy kérd? jel lesz benned és nem vagy benne biztos.
Sokminden segíthet a céljaink megválasztásában, de sokminden bizonytalanná teszi az embert, vagy gátolhatja benne. De a kérdés gyakran ott lesz az emberben. Hogy mit akar valójában. És míg erre nem tud határozottan válaszolni, addig nem tud igazi eredményt elérni annak érdekében, hogy sikeres legyen benne.
Örülök, hogy optimista vagy. De van is miért.
Azonban ismerve az én egészségi állapotomat, elég hátrányos helyzetben vagyok a céljaim elérésében. Eleve nem alkalmazhatnak 8 órában, ami azt jelenti, hogy hitelt sem kaphatok. Szerettem volna egy lakáshoz jutni, kiadtam volna albérletbe, abból törlesztehettem volna a hitelt. És mire a lányaim odan?ttek volna, hogy fizetéssel rendelkeznek, akkor odaköltözhettek volna. Még mindig jobb egy pár év törlesztéssel, mint albérlettel kezdeni.
Ha a szüleimnek sikerülne is eladni az örökölt telket, akkor sincs nagy esélyem, hiszen van egy húgom is, akik szinét szeretnének saját lakást, mert az apósával élnek. Ennyit az álmomról, ami még régebben megvalósíthatónak tünt.